Gyakori kérdések és tévhitek a parlagfűvel kapcsolatban

“Annyi allergén növény van, miért éppen a parlagfűvel foglalkoznak?”

Az allergén növények egy része gazdasági haszonnövény (gabonafélék, pázsitfüvek nagy része), termesztésük élelmezés, vagy takarmányozás szempontjából szükséges. Mások (egyes fák és cserjék), az erdei ökoszisztéma természetes részei. Vannak őshonos allergén gyomnövények is (fekete üröm, libatopfélék), de ezek nem képesek olyan hatalmas területeken egyeduralkodóvá válni, mint a parlagfű, és egyszeri kaszálásra is gyengébben hajtanak ki.

A parlagfű tájidegen, invazív gyom, elborítja azokat a területeket, ahol az ember tönkreteszi a természetes növényzetet. Pollenszemcséje különleges, tüskés felületű, amin megtapadnak a légszennyező részecskék. Pollenje fehérjebontó enzimmel támadja a nyálkahártyákat.

“Én természetvédő vagyok, és tiltakozom az irtóhadjárat ellen. Nem kéne beavatkozni a természet rendjébe!”

A parlagfű emberi tevékenységgel, száz-százötven éve Kananadából behurcolt, invazív gyomnövény, amely kiszorítja és elszegényíti a Kárpát-medencei gyomflórát. Mostanra Magyarország leggyakoribb gyomnövényévé vált. A rovarvilág, sőt a legelő állatok is kerülik a fogyasztását, a méhek az egykori virágos tarlók helyett sivár, számukra haszontalan parlagfűállományokat találnak. Szinte csak olyan területen nő, ahol az ember tönkretette az eredeti növényzetet. Ha védjük az természetes növényzetet, akadályozzuk a parlagfű terjedését is.

“Nem a parlagfű okozza az allergiát, hanem a vegyszerek, a szennyezett levegő és az egészségtelen életmód, inkább ezen kéne változtatni!”

Ezek az egészség szempontjából fontos tényezők, sajnos, nem állnak szoros kapcsolatban az allergiával. Ezt tükrözi a statisztika és a személyes tapasztalat is. A legtöbb allergiást a nagy pollenkoncentrációnak kitett személyek (természetjárók, agronómusok) között találjuk. Ha a tiszta levegőjű Balaton-partról a szennyezett Athénba utazunk, megszűnik a szénanáthánk.

“Hallottam, hogy súlyos bírságot fizet a parlagfüves terület gazdája, a környékemen mégis mindenki parlagfüvet “termeszt”. Hogy lehet ez?

A milliós büntetésekről szóló hírek legendák, a valóságban az átlagos földvédelmi bírság hektáronként 15-20 ezer forint, ami körülbelül megegyezik az egyszeri kaszálás munkadíjával. Ráadásul a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok – kapacitáshiányra hivatkozva – a fertőzött területeknek csak körülbelül egy százalékán indítanak eljárást. Tehát ha van egy 1 hektáros parlagfüves földem, akkor átlagosan 100 évente fogok “lebukni”, és 15-20 ezer forintot fizetni. “Ha 100 évig becsületesen kaszálnék (évente 2-3 alkalommal), akkor ennek a 200-300-szorosát költeném el” – gondolják a mások egészségével nem törődő, lelketlen földtulajdonosok.

“A parlagfű elleni küzdelem felesleges erőfeszítés, a kínaiak sem tudták kiirtani a verebeket!”

Az évtizedes semmittevésnek köszönhetően ma a parlagfű hazánk leggyakoribb gyomnövénye, így valóban lehetetlen feladat a múlt századi parlagfűmentes állapotra törekedni. A cél, hogy a jelenlegi 1 billiósra becsült populáció a századrészére, és ezzel a pollenkoncentráció a lakosság nagy részének ingerküszöbe alá csökkenjen.

“A parlagfűirtás drága, az országnak most másra kell a pénz.”

Ez fordítva van: a parlagfű nem-irtása a drága. Csak az egészségügyben sok milliárd forintos költség keletkezik évente a gyógyszervásárlás és támogatása miatt. Kár a munkaerőkiesés, a terméscsökkenés és az idegenforgalom visszaesése. Sajnálatos, hogy a parlagfű által okozott nemzetgazdasági összkárt eddig egyetlen illetékes sem számszerűsítette. Enélkül is bizonyos azonban, hogy a “szennyező fizet” elv következetes betartása esetén a közérdekű védekezés nullszaldós lenne.

“Hallottam, hogy a parlagfű gyógynövény, és inkább termeszteni kellene.”

Ez az információ ezoterikus körökből származó, szakmai hibákat tartalmazó lánclevelek útján terjed. Az állítólagos gyógyhatást nem konkretizálják, ám a növénynek általános “immunerősítő” hatást tulajdonítanak. Ezt az állítást az orvostudomány nem erősítette meg. A parlagfüvet még a legelő állatok is ösztönösen elkerülik. Fogyasztásával óvatosan kísérletezzünk! A Szegedi Tudományegyetemen végzett kísérletek ennek ellenkezőjét, a parlagfű agy-, máj- és vesekárosító hatását valószínűsítik. (link)